Jessica Sorensen - Callie, Kayden és a véletlen (értékelés)

Sziasztok!
Először is szeretnék elnézést kérni, amiért az utóbbi időben nem volt új blogbejegyzés. Kicsit kevesebb könyvet tudtam sajnos elolvasni, mint amennyit beterveztem, viszont szerencsére azzal a kevéssel igazán jól haladtam.
Az egyik elolvasott könyvem ez a Jessica Sorensen kötet volt, amit hirtelen ötlettől vezérelve kezdtem el olvasni, és milyen jól tettem!

Fülszövege:

Kayden megtanulta, hogy egyetlen esélye a túlélésre az, ha némán tűri a szenvedést. Ha szerencséje volt, meg tudta húzni magát, és tette a dolgát, kibírta egyik napot a másik után. Ám egy este úgy tűnt, végül mégis oda a szerencséje – és az élete… míg fel nem bukkant egy Callie nevű lány, éppen időben, hogy őrangyalként megmentse. Callie nem hisz a szerencsében. A tizenkettedik születésnapján történt szörnyűség óta nem. Miután túlélte a borzalmat, Callie eltemette magában az érzelmeit, és megfogadta, hogy soha senkinek nem árulja el, mi történt. Most, hat évvel később, még mindig küszködik ezzel a fájdalmas titokkal, ami kis híján felemészti. Amikor a sors úgy hozza, hogy Kayden és Callie ugyanarra az egyetemre kezdenek járni, a fiú elszánja magát: megismerkedik a gyönyörű lánnyal, aki megtörte a végzetét. A csöndes és visszahúzódó Callie még mindig fél bárkit is beengedni a világába, Kayden azonban biztos benne, hogy Callie okkal tért vissza az életébe. És minél inkább igyekszik a lány életének részévé válni, annál inkább rádöbben, hogy ezúttal ő szorul megmentésre…

Véleményem a borítóról:

A borító szerintem teljesen olyan, mint egy átlagos rubinpöttyös könyvnek a borítója, talán éppen ezért estem bele abba a hibába, hogy azt hittem, ez a könyv sem fog már nekem újat mutatni. Igazából semmi bajom a borítóval, teljesen jó és tényleg, illik is a könyvhöz teljes mértékben, csak eléggé elveszik a hasonló borítók között.

Véleményem a könyvről, szereplőkről:

Elég sok rubinpöttyös könyvet olvastam már ahhoz, hogy kialakítsak magamban egy olyan véleményt, miszerint az ilyen könyvek egyik alappillére a dráma, a csalódás. Úgy gondoltam, hogy ez a könyv is ilyen lesz, teljesen átlagos romantikus történettel, szokásos szereplőkkel... hogy én mekkorát tévedtem! Már az első fejezetben éreztem, hogy Kayden családjával nem stimmel valami (inkább nem írom le ide, hogy mi, mert spoileres lehet). Tudtam, hogy az első oldalakon történt események végigkísérik a történet további részeit. Kayden egy hihetetlenül erős egyéniség. Azok után, amiken ő keresztülment (és megy is) képes szeretni és emberként gondolkozni, viselkedni. Tudja, hogy nem kéne azt figyelmen kívül hagynia, amivel az apja őt évek óta félelemben és rettegésben tartja, mégsem tesz semmit, inkább már hagyja.

Amikor azonban Callie betoppan a fiú életébe, minden gyökeres fordulatot vesz. Callie megmenti őt és miután kiderül, hogy mindketten ugyanarra az egyetemre járnak, az életük összefonódik.A lány múltjában is történt valami, ami az életét fenekestül felforgatta és amit soha nem fog tudni elfelejteni. 12 éves korában megerőszakolták a születésnapi partiján.Úgy érzi, soha nem fog megbízni már egyetlen fiúban sem Seth-en, a legjobb haverján kívül. Azonban mivel egyre közelebb kerül Kaydenhez, elkezd érezni is valamit iránta. Először nagyon megijed, de az idő múlásával egyre magabiztosabban kezeli a helyzetet és elhiszi, hogy ő is tud még szeretni és szerelembe esni.

A két főszereplőn kívül Luke-ot és Seth-et tudtam még nagyon megkedvelni, ők ketten sokat dobtak még a könyvön. 

Mivel Callie és Kayden története még folytatódik, gondoltam, hogy lesz valami kis függővége a történetnek. Na de ekkora?! Hát kéremszépen, ilyet nem kéne azért csinálni! És a következő rész nincs is nálam.

Lehet, hogy Ti is azt hiszitek, hogy egy szokványos rubinpöttyös könyv ez, de ez ne tántorítson el! A romantikus szál mellett nagyon sok minden megbújik ebben a könyvben, nekem nagyon maradandó élmény volt olvasni!

Értékelésem: 5/5 csillag

3 idézet, párbeszéd:

Kayden mellém lép, és átkarolja a vállam.

– „Életünk során elég egyetlen véletlen, hogy összehozzon minket, és a szívünk egy pillanatra egyszerre dobbanjon. ” – Rám néz. – Le vagyok nyűgözve.
.

"Semmit sem akarok jobban, mint vele lenni és megvédeni őt, mert tudom, milyen, ha az embert soha nem óvja meg senki. Gondoskodni akarok róla, hogy többé ne eshessen baja."

.

– Kayden elhívott magával meg Luke-kal diszkóba ma estére, és én véletlenül igent mondtam.– Hogy lehet véletlenül igent mondani valami ilyesmire?