2024/08/04

Abby Jimenez: Átkozottul szeretlek (Van helyem a világodban? 3.) 🫧✨🌸

 Abby Jimenez neve számomra nem volt ismeretlen: tavaly elolvastam tőle már két könyvet (Barátnak tartalak, A póráz két végén), ráadásul mindössze három nap alatt. Nagyon szeretem az írónő történeteit és megalkotott karaktereit, ezért hihetetlenül vártam már ezt a könyvet is!

Köszönöm szépen az Álomgyár Kiadónak a példányt!

˚˖𓍢ִ໋🌷͙֒✧˚.🎀༘⋆

RENDELD MEG ITT!

FÜLSZÖVEG

Justint átok sújtja, és egy Reddit-posztnak köszönhetően már az egész internet tud róla. Minden nő, akivel randizik, azonnal megtalálja élete párját, miután szakítanak egymással. Amikor Emma üzenetet ír neki, hogy vele is ugyanez történik, kitalálnak egy tervet: egymással randiznak egy ideig, aztán szakítanak. Így a kettőjüket sújtó átok semlegesíti egymást, és végül mindketten megtalálják életük szerelmét. Képtelen ötlet… de talán működhet.

A kapcsolat csupán egy könnyű, nyári kalandnak indul. Amikor azonban felbukkan Emma toxikus anyja, Justinnak pedig gyámságot kell vállalnia három fiatalabb testvére fölött, hirtelen sokkal komolyabbra fordul a helyzet, mint amire számítottak. Ráadásul valódi érzéseket kezdenek táplálni egymás iránt.

Vajon a sors ezúttal a tökéletes párt hozta össze?

𓍢ִ໋🌷͙֒

VÉLEMÉNYEM A BORÍTÓRÓL:
Hangulatos, nyári, és üde színes: imádom. Szerintem figyelemfelkeltő, és a könyvesboltok polcain is rögtön kiszúrja az olvasó szemét. :)
Az írónő könyvei közül ennek a borítója tetszik leginkább.
5/5*

𓍢ִ໋🌷͙֒

VÉLEMÉNYEM A TÖRTÉNETRŐL:
Az alapkoncepció az, hogy két főszereplőnket ugyanaz a szerelmi átok sújtja: ahogy véget ér egy párkapcsolatuk, a volt párjuk rögtön megtalálja az igazit. Ellenben Justin és Emma egyszerűen képtelen "kikötni". 
Miután Emma ír Justinnak (a Reddit posztjára reagálva), hogy neki is pont ugyanaz a problémája a kapcsolatokkal, elhatároznak egy tökéletes tervet: randizak egymással, de megbeszélik, hogy négy randi, egy csók, ÉS egy szakítás.
Biztosak benne, hogy ezáltal ők is megtalálhatják majd az igazit, hiszen semlegesítik az átok hatását...

Ez alapján úgy tűnhet, egy nyálas, klisés romkomról beszélünk. Azonban akik olvasták a könyvet, tudják, hogy ez közel sem így van. 
Eleve egy trigger warning résszel indul a történet, és ha ez még nem lenne elég, azonnal belecsöppenünk Justin és Emma magénéletébe, és finoman szólva egyikőjüknek sincs könnyű dolga, sőt. 

Olyan nehézségekkel küzdenek nap mint nap, amit sokan elképzelni sem tudnak: pánikrohamok,  depresszió, toxikus anya, gyermekelhanyagolás... csak hogy néhányat megemlítsek.

Nem véletlen van tele jelölőcetlikkel a példányom. Rengeteg mély gondolatot fogalmaz meg benne az írónő, amik még azokat az olvasókat is megérintik, akik számára a téma éppen idegen. 

,,-Hogy tudsz megtanulni megbocsátani neki? [...]
-Nem kell megbocsátanod neki. [...] Attól még szerethetsz valakit, hogy úgy döntesz, nem beszélsz vele soha többé. Kívánhatsz neki minden jót, és remélheted, hogy minden rendben lesz vele. Attól, hogy úgy döntesz, kizárod az életedből, még nem szűnsz meg törődni vele. Csak azt jelenti, hogy nem engeded, hogy többé fájdalmat okozzon neked."

Justin és Emma "kapcsolata" mindössze egy nyárra szól... legalábbis ez volt a terv, de sajnos közbeszól néhány dolog, és a helyzet sokkal komolyabbra fordul. Lehetséges, hogy ők egymásnak lettek teremtve?


Szerintem Abby Jimenez ismét csodát alkotott: a két főszereplő annyira emberi, annyira "valós", hogy olyan érzésem volt olvasás közben, mintha ismerném őket. Ű
Nem voltak a könyvben eltúlzott részek, felesleges drámázás, elnyújtott cselekmény. Az írónő könyvei kivétel nélkül mindig olvastatják magukat, képtelenség letenni őket.
Justin és Emma A TÖKÉLETES PÁR. 100%-osan kiegészítik egymást, és mindenben támogatják a másikat. Lehetetlen érzelmek tömkelege nélkül elolvasni ezt a történetet, hiszen minden fejezetben van valami, ami mosolygásra/sírásra/haragra/nevetésre/együttérzésre késztet. 

Szerintem ilyen egy igazán jó romantikus regény, amit tényleg mindenkinek csak ajánlani tudok, mert saját zsánerében egyszerűen tökéletes.

🌸🍓🌷🍒☁️🫧

ÉRTÉKELÉSEM: 5/5*

,,Nem kérsz túl sokat. Csak nem a megfelelő embertől kérted."

,,– Miért ne bocsátottam volna meg? Egy olyan világban, ahol választhatod a haragot vagy az empátiát, mindig az empátiát válaszd, Justin!"



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése